A cégek különböző módon domborítják ki a marketingjükben, hogy az ő termékük miért is a legjobb és miért is nem jó a másik vállalkozás által épített családi ház.
Fontos leszögezni, hogy a marketinges dolgozók nincsenek tisztában minden fizikai alapelvvel, a fő célok a minél nagyobb embertömeg vásárlásra buzdítása.
Ez a cikk egy mítoszromboló írás a nehézszerkezetes házak és a téglafanatikusok számára és megnyugtató azoknak, akik modern XXI. századi készházat szeretnének építtetni, főként azoknak akik egy régi vályogházat szigetelnének le modern módon a belső oldalon.
De tény, hogy egy régi vályogház vagy egy modern készház, tégla, illetve beton szerkezetű ház pont olyan lesz, mint amilyen gondossággal kivitelezték és tervezték azt és válogatták meg a felhasznált anyagokat és figyeltek a tájolásra…
Általában a készházakra azt mondják, hogy sokkal jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek, mint a “hagyományos módon épült házak”, de jön a negatív jelző is, mely pedig az, hogy a készházak nem jó a hőtároló kapacitása-tömege, mert a tégla például sokkal nehezebb.
Itt egyből egy alapigazságot érdemes leszögezni a tömörtégla tényleg nehezebb, mint például egy favázas ház, de a modern tégla már nem tömör, mert több a légrés benne, mint az anyag, így sok esetben hasonló az alap tömeg, mint egy jól megépített készház esetében.
Egy igazi tömörtégla és egy lyukacsos tégla tömege között akár 300-400% különbség is lehet, mely jól látszik, hiszen a falazóblokk térfogatának egyharmada a tégla, a többi a levegő. Tehát pont ennyivel kisebb a hőtároló kapacitása is, ellenben javult a hőszigetelése.
El kell oszlatni egy tévhitet, a hőtároló tömeg nem az épület saját tömege. A hőtároló tömeg az épület külső és belső határoló szerkezet aktív tömegének és az anyag fajhőjének a szorzata.
Tehát, ha van egy 50 cm-es falszerkezet, akkor annak csak egy töredékét lehet kalkulálni, hiszen nem melegszik át egy nap alatt az egész szerkezet, csak annak egy minimális része és csak azt vehetjük figyelembe. Tehát az aktív tömeg az az, ami egy nap alatt fel tud melegedni.
Az sem ideális megoldás, ha a házunk több napig tárolja nyáron a hőt, mert akkor éjjel is meleg lesz a lakásban.
A Földünk egyes régiójában más időjárási tényezők figyelhetőek meg. De, hogy ne maradjunk példa nélkül hazánkban télen éjjel lehet mínusz 10 Celsius fok, nappal akár 10-15 Celsius fokkal magasabb a hőmérséklet, de nyáron nappal 35-38 Celsius is lehet hazánkban, éjjel pedig ez 18-25 Celsius fok körül van a legmelegebb napokban. Ezzel szemben az Arab Emirátusokban nyáron 45-48 Celsius fok van nappal, éjjel pedig 30 Celsius. Télen 35 nappal és 25 éjjel. Tehát jól érzékelhető, hogy ahol jelentős a hőingadozás a nappal és az éjszaka között, ott a meleg nappali órákra kell a hőtároló kapacitást biztosítanunk, azaz elegendő a 10-14 órás érték, mert után jön a lehűlés és nem is jó, ha az addig átmelegedett szerkezet éjjel a meleget tartja.
Tehát igen fontos a hőszigetelés és a hőtároló tömeg, de helyén kell kezelni, hogy mely időjárási zónában tervezzük a házunkat felépíteni. Ha hazánkról beszélünk, akkor egy jó (“könnyűszerkezetes ház”) készház, melyek falaiban és a födémben farost vagy kender szigetelés van elhelyezve, ott teljesül a 12 órás hőtároló kapacitás (fázisletolódási idő), de elérhető a 18 óra is.
A hőkapacitásban, hőtároló tömegben már markáns különbségek jelentkeznek a készházas technológiák között is, mely akár 300% differencia is lehet. Hiszen egy kender vagy farost hőszigeteléssel ellátott szerkezet a fajhője miatt azonos vastagságú kőzetgyapottal vagy üveggyapottal szemben legalább háromszoros hőtároló kapacitási értéket biztosít.
Szakmai körökben szokták emlegetni, hogy a fa az 3 betonnal ér fel hőtároló kapacitás tekintetében.
Mivel a farost, a kender, a cellulóz szigetelések természetes alapanyagok, így a fajhőjük cca. háromszor magasabb, mint a kerámia, a polisztirol vagy a kőzetgyapot szigetelés fajhője. Ez azt jelenti, hogy a hőtárolás tekintetében a fa, kender és cellulóz alapanyagú hőszigetelések háromszor jobban teljesítenek.
1 m3 farost hőszigetelés 63 kg széndioxidot is megköt az mellett, hogy nagyon jó a hőtároló kapacitása és kiváló a hőszigetelése. Tehát, ha csak a födémben 30 cm-t helyezünk el belőle és 100 négyzetméteres a ház, akkor 30m3 farost szigeteléssel 1890 kg széndioxidot is lekötöttünk!
A STEICOzell farost rostszerkezetének köszönhetően természetes módon képes a levegő páratartalmát szabályozni és így nagyban hozzájárul az egészséges lakóklíma eléréséhez. A STEICOzell épületbiológiai minősítéssel is rendelkezik (IBR Institut für Baubiologie Rosenheim), mely garantálja, hogy a hőszigetelés nem tartalmaz semmilyen egészségkárosító vegyi adalékot. A farost óriási hőtároló kapacitással rendelkezik, mely a nagy sűrűséggel és az alacsony hővezetési tényezővel együttesen kimagasló energiahatékonyságot és jelentős energia megtakarítást eredményez. A készházakban nem csak a födémben, hanem a padlóban vagy akár a falakban is használható.
Megtekinthető, hogy a kőzetgyapot vagy a farost szigetelés, hogy viselkedik az átmelegedéssel szemben. Előre jelezzük, hogy megdöbbentő az eredmény:
A mai építőiparban használatos építőanyagok fajhője általában c= 700-950 J/(kg x K). Ez alól kivétel a fa és a fából készülő termékek, melyek fajhője c= 2100 J/(kg x K) értékű, ezért hőtárolás szempontjából 1 kg fa, akár 2-3 kg betont “ér”. A STEICO CELL speciális hőtároló kapacitással rendelkezik, fajhője: 2100 J/(kg x K). A STEICO falba fújt farost és cellulóz szigetelésének a testtömege: 50 kg/m3, a födémben 40 kg/m3, a falon belül szerelt install 140 kg/m3, a külső homlokzati STEICO Protect 240 kg/m3-es, rendkívül magas testtömeggel rendelkezik.
Térjünk át a hőátbocsátási tényezőre, melyet “U” értékkel fejezünk ki.
Az U és K érték hőátbocsátási tényezőt jelent. A hőátbocsátás azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Például a mai 38 centiméter vastag üreges falazó elemeknek az U-értéke általában 0,35 W/m2K. Ez azt jelenti, hogy az abból épített fal egy négyzetméterén 0,35 watt hőenergia távozik, feltéve, hogy a fal belső és külső oldala között 1 Kelvin (K) a hőmérsékletkülönbség. (Az 1 K hőmérsékletkülönbség megegyezik az 1 °C hőmérsékletkülönbséggel. Az eltérés mindösszesen annyi, hogy a Celsius-skálán a víz olvadáspontja a nulla fok, míg a Kelvin-skálán az abszolút nulla fok, azaz -273,16 °C a kiindulás.)
Tehát, ha kint 0 Celsius fok van, belül pedig 22 Celsius a hőmérséklet, akkor a falakon négyzetméterenként 7,7 Watt/m2 a hőveszteség, ha pedig a ház 100 m2 külső felülettel rendelkezik, akkor a falakon 770 Watt távozik egységnyi idő alatt.
Egy modern könnyűszerkezetes családi ház 35 cm szigeteléssel ellátva 0,11W/m2K értéket ad, mely több mint harmadannyi hőveszteséget jelent a fenti példához képest, tehát itt a 770 Wattal szemben cca. 242 Watt lesz a hőveszteségünk.
Nagyon fontos, hogy figyelembe kell venni a számításnál azt, hogy milyen a födém szigetelése, milyen a padlószerkezet szigetelése, természetesen a sok ablakfelület hőátbocsátása és szerkezeti rétegrendje is sokat módosít attól függetlenül, hogy mi a házépítés technológiája, de a tájolással és árnyékolással is sokat javíthatunk vagy ronthatunk az épület hőveszteségén.
Érdemes letölteni az alábbi számítást, mely egy PuzzleHome BIO hőszigetelésekből összeállított falszerkezet hőszigetelési paramétereit és a hőtároló tömegét mutatja be, melyben már az ökológiai lábnyom számítás is megtalálható. — PuzzleHome prémium falszerkezet számítás letöltése ide kattintva
Még több írást találhat a Készház Portál weboldalán a www.kp.hu -n.
